Külföldi kiküldetés – a meghívó étkezést biztosít

Kérdés: Külföldi kiküldetés napidíjához kapcsolódik a kérdésem. Egy munkavállalónk külföldi kiküldetésen vesz részt. A szállás költsége tartalmazta a reggelit, illetve a meghívó fél egy étkezést biztosított ingyen, emiatt a munkavállalónak az esti étkezésről saját magának kellett gondoskodnia. Ilyen esetben kifizethető-e részére a napidíj, vagy arányosítani kell, és csak egyharmad rész fizethető ki napidíj címén?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatásként adóköteles a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem.A külföldi napidíj olyan bevétel, amellyel szemben az Szja-tv. 3. számú melléklet II./7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a biztosítási díj formájában juttatott jövedelmet – eltérő rendelkezés hiányában – minden esetben a biztosított magánszemély szerzi meg.Az életbiztosítás fogalmát az Szja-tv. 3. § 92. pontja határozza meg, miszerint az életbiztosítás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazható ez a számítási módszer, függetlenül a magánszemély illetőségétől. Ugyanakkor társadalombiztosítás szempontjából különbséget kell tenni abban, hogy a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja az egyesmeghatározott juttatások közé sorolja a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóétkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adókötelesjövedelmet is. Célszerűnek látszik a rendelkezést szó szerint értelmezni.Ha a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező nem utal arra, hogy ki lesz az üzletrész vevője?Eltérő az előírás akkor, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben szereplőesetben az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást is) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült és elismert költségnek, ha a szövetkezet a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, valamint a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt a hallgató, valamint – ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle kedvezményt (vagy a 6000 forintig, vagy a 3500 forintig terjedőt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Természetbeni juttatás 2004-től

Kérdés: Milyen nem pénzbeli juttatás lehet 2004-től természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...44 százaléka.A 2004. évtől hatályos szabályok alapján természetbeni juttatás többek között:A kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőzsdei ügylet bevétele az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adott tevékenységet vállalkozási jelleggel végzi-e az adózó. Ha az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó magánszemélyként alkalomszerűen tőzsdézik, e tevékenységét nem vállalkozási jelleggel végzi, akkor a tőzsdei ügyletkötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
2