Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján osztaléknak minősül: "a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték". A szocho szemponjából a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...kell kezelni, a számviteli törvény hatálya alá tartozónál könyvelni.Ha a korábban lízingelt eszköz kijelölt tulajdonosa magánszemély (pl. a társaság munkavállalója), aki a maradványértéket a volt lízingbe adó felé megfizette, de a maradványérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...összege növeli a kiva adóalapját.A válasznál utalni kell arra – tekintettel a kft.-nek az Art.-ből következő felelősségére –, ha a magánszemély tag részére a visszavásárolt üzletrészeket térítés nélkül adja át a kft., akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...felé, alapvetően piaci értéken, a számlázott érték és a ténylegesen dokumentált költségek, ráfordítások különbözete – mint a magánszemély jövedelme – után fizesse meg a 15% személyi jövedelemadót és a 15,5% szociális hozzá­járulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, mint nem munkavállaló által szerzett egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...és a lakóhelyközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forintot nem meghaladó értékben ad a magánszemélynek. A 15 forint/kilométer összeget meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység megszűnéséhez kapcsolódóan figyelembe veendők a következők is:– a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően, a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt, kivéve, ha az átvevő-bérbeadó a törvényben meghatározott nyilatkozatot ad. Felhívjuk a figyelmet, ha a bérbeadó magánszemély, a térítés nélkül átvett felújítás áfás értéke a magánszemély jövedelmének minősül, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás;– az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint a munkáltatójától kap segélyként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
1
2
3