Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésnek minősíthetők, amelyből a jövedelem megállapítása során elismert költséget levonni nem lehet, tehát egésze a magánszemély jövedelme. Ha viszont költségtérítésnek minősíthető, akkor az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányulójogviszony alapján kifizetett díjazás tartozik a keresetbe. Ezek között valóbannem szerepel a munkáltató által a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként az önkéntes nyugdíjpénztárba az adómentes mértéket meghaladóanbefizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt egészségbiztosítási járulékot(ezen belül a természetbeni, illetve a pénzbeni), a nyugdíjbiztosításijárulékot, továbbá a magánszemély béréből, jövedelméből levontegészségbiztosítási járulékot (ezen belül külön-külön a természetbeni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.