Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...(egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...(egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, mint nem munkavállaló által szerzett egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a válasz egyértelmű, bekerülési értéken, de különböző formában. Lehet, hogy a magánszemély értékesíti, és akkor a bekerülési érték a vétel­ár. Az is lehet, hogy az ügyvezető a szóban forgó technológiát a kft. megrendelésére hozta létre, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos magánszemélyként (ún. "7-es adószámmal") dolgozó szakértők tevékenysége személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek minősül, tehát a megszerzett megbízási díj az összevont adóalapba tartozik. Önálló tevékenységből származó bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […] ...ami feltételezhetően több, mint a kitermelt fa közvetlenönköltsége. A tagoknak a tulajdonrészük arányában adottilletményfa-juttatás a magánszemély szempontjából nem tekinthető önálló,illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelmének, ezért egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása

Kérdés: Kérem segítségüket arra vonatkozóan, hogy hol érhető el, hogyan teljesíthető a 2011 de­cemberében újrainduló magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása a pénztáraknak! Több nyugdíjpénztár honlapján sem találtam nyomtatványt vagy segédletet erre vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...amelyet minden pénztár a saját hatáskörében határoz meg. A tagdíjbevallását és befizetését így már nem a foglalkoztató, hanem a magánszemélyfogja intézni, közvetlenül a pénztárhoz. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok,akik teljes társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...meg.A kérdésben leírt tényállás szerint a társaság olyanéletbiztosításokat köt, amelyben szerződő fél a társaság, a biztosítottmagánszemély (a társaság munkavállalója, vagy tagja, illetve ennek gyermeke), akedvezményezett természetes személy. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Állami nyugdíjpénztárba magánnyugdíjpénztár helyett

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.
Részlet a válaszából: […] ...alapján "nem kell önellenőrzésipótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- ésjárulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzésselhelyesbíti."Mivel 2007. január 1-jét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)

Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot abiztosítottnak kell fizetnie, a hivatkozott helyen meghatározott mértékben ésjárulékalap után, továbbá mint ilyen terhet a magánszemélyt megillető összegbőlkell levonásba helyezni, a társas vállalkozás által megfizetettnyugdíjjáruléknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
1
2
3