Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás révén juttatott jövedelemből a törvényben meghatározott rész;– a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben juttatott jövedelemből a törvényben meghatározott rész.A készpénzes béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál elsősorban az üzletpolitikai célú árengedménynek az Áfa-tv. 71. és 77. §-ában megfogalmazott követelményeire, továbbá magánszemély vevők esetében az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában megfogalmazottakra kell figyelemmel lenni.Az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...fizetése miatt isjogszerűen igényelheti a késedelmi kamat megfizetését." Az Szja-tv. 2005-ben hatályos előírása (65. §) szerint amagánszemély kamatból származó bevételének egésze jövedelem, de ez után az adómértéke 0százalék. A 0 százalékos adókulcs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. általános szabálya természetbeni juttatásnak minősíti azt az esetet, ha az értékesítés során a magánszemély kedvezményesen jut hozzá az eszközhöz.Az Szja-tv. külön szabályozza a lízingkonstrukcióban történő értékesítéseket, az Szja-tv. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint a külföldi illetőségű magánszemélynek csak belföldről származó jövedelme tekintetében keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, és a kapott jövedelem belföldről származó jövedelemnek akkor minősül, ha belföldi illetőségű munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...milyen feladatai, kötelezettségei, felelőssége van a magyarországi kifizetőnek.A kérdésre adott válaszban szólunk arról, hogy a német magánszemély hazánkban megszerzett jövedelme mely országban adóztatható, ennek milyen feltételei vannak, a magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.