Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...3. §-ának 83. pontja alapján kiküldetésirendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amelytartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának,típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...a minimális járulékalap szerinti járulékot be kell fizetni,köteles azt a társas vállalkozás a tagja helyett megelőlegezni és befizetni.A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, másmagánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg sorsát mindig a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során kell vizsgálni. Ekkor a magánszemélyt megillető, ténylegesen megállapított osztalék adóját (a 20 és 35 százalékot) a kifizetőnek meg kell határoznia, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy e létrejövő szellemi termék azonos a fizikailag papírlapokon megjelenő írással.A feltett kérdést közelítsük meg először a magánszemély, majd pedig a kiadó oldaláról. A kéziratot elkészítő magánszemély tevékenysége szellemi tevékenységnek minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.