17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása
Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
2. cikk / 17 Fakitermelés jövedelme – magánszemély
Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
3. cikk / 17 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
4. cikk / 17 Osztalékelőleg januárban?
Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
5. cikk / 17 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
6. cikk / 17 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
7. cikk / 17 Kiküldetés vagy költségtérítés?
Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
8. cikk / 17 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
9. cikk / 17 Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj
Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
10. cikk / 17 Ügyvéd egyéb megbízásának áfája (eva)
Kérdés: Evás ügyvéd az általános ügyvédi tevékenysége mellett választottbíróságon is végez tevékenységet. Jelenleg 75.23.110 Bíróság közigazgatása SZJ-számmal áfamentes, evás számlát állít ki. A bíróság szerint ez az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik, így erről nem kell számlát kiállítani, és csak megbízási díjként számolnák el, amit majd az év végi szja-bevallásban vall be a magánszemély. Mi a helyes eljárás?
