Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, az arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...– K 121-124;– az ingatlan piaci értékének beszámítása az üzletrész visszavásárlási értékébe: T 478 – K 311.A nem egyedüli tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-a alapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...is az üzletrész értékének megállapítása során.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.1. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély által örökség címén megszerzett vagyoni értéknek az illeték megállapítása során figyelembe vett része. Bár az Itv. 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha az így számításba vett eszközök hiányoznak, úgy kell tekinteni, hogy azokat magánszemélyek részére adták át, és ha azok értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező nem utal arra, hogy ki lesz az üzletrész vevője?Eltérő az előírás akkor, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...sem került egy éven belül térítés nélkül átadásra!)Az előbbiek figyelembevétele mellett feltételezzük, hogy amagánszemély tagok részére történő térítés nélküli átadás a törzsbetétekarányában történt. A magánszemély tagoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...fizetése miatt isjogszerűen igényelheti a késedelmi kamat megfizetését." Az Szja-tv. 2005-ben hatályos előírása (65. §) szerint amagánszemély kamatból származó bevételének egésze jövedelem, de ez után az adómértéke 0százalék. A 0 százalékos adókulcs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.