Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsön miatti kötelezettséget: T 4792 – K 364, továbbá– a pótbefizetés elfogadott összegét: T 454 – K 414.Indoklása: Ha a magánszemély a tagi kölcsön miatti követelését – az értékesítés szabályai szerint – pótbefizetésként a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Kölcsönszerződés módosítása

Kérdés: A kft. eurós banki kölcsönnel, valamint a magánszemély tagok által nyújtott forintösszegű tagi kölcsönnel vásárolt ingatlant, három évvel ezelőtt. A kft. – a bankikölcsön-szerződésnek megfelelően – a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között mutatja ki. A kft. tagjai dönthetnek-e úgy, hogy a tagikölcsön-szerződést módosítják, a forintkölcsönt adott napi árfolyamon átszámítják euróra, és ettől az időponttól a kölcsönt euróban követelik a kft.-től, a kft. pedig eurós kötelezettségként tartja nyilván? A kft. tagjainak van-e lehetősége arra, hogy a tagikölcsön-szerződést később újból módosítsák?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. határozza meg a szerződésekkel (ideértve a kölcsönszerződéssel) kapcsolatos követelményeket. A Ptk. nem zárja ki a szerződés módosításának lehetőségét. Így nincs akadálya annak, hogy a kft. és a tagok közötti kölcsönszerződést – a felek egyező akaratának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...mellett a tulajdonolt társasággal szembenikövetelésként mutassa ki. Ez esetben a követeléskénti előírás a jog erejénélfogva történik.Magánszemélyek esetében az osztaléknak a követeléskénti előírása értelmezhetetlen. A követeléskénti kimutatásnak akkor lenne értelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.