5 talált cikk a kapcsolt vállalkozás , tevékenység , tárgyi eszköz , bevétel , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?