4 talált cikk a kettős adóztatás , külföld , székhely , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?