Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan (az épület) piaci értéke (a kérdés szerint 35,4 millió forint) alapján az épületet megszerző tulajdonost (akkor is, ha az magánszemély) illetékfizetési kötelezettség terheli. Azilleték mértéke 4%, a 35,4 millió forint után 1416 ezer forint.Ha az épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték;– növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.Hosszabban idéztük a törvényi előírást, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az alapító kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni kell, az üzletrészt megvásárlónál viszont csökkenteni.2019-ben a magánszemély tulajdonosok részére történő osztalékkifizetést 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...Ez az erdőnek minősülő termőföld bérbeadásából származó jövedelem esetében is értelemszerűen alkalmazandó.Ahhoz, hogy a magánszemélyek az erdőnek minősülő föld használati jogosultságát az Erdőbirtokossági Társulat részére átengedjék, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...adóalapjába beszámít, így az után az egyszerűsített vállalkozásiadót meg kell fizetni (a kft.-t terhelő adófizetési kötelezettség).A magánszemély tulajdonosoknál a törzstőke leszállításakoraz őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Haszonélvezeti jog

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikövetelésként kell kimutatni a vételárként fizetett összeget.A kérdés szerint az ingatlan tulajdonosa egyrészt a társaságmagánszemély tulajdonosai részére eladta az ingatlan tulajdonjogát, másrészt akft. részére az általa alapított haszonélvezeti jogot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...nem csökkenthető. A jövedelemnektekintett hányad után az adó mértéke 25 százalék. Az adó levonása utánfennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztottjövedelmet további adókötelezettség nem terheli, az így további adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő bizonylatalapján lehet. Természetesen az esetleges társasági adót, áfát és egyéb adókat,járulékokat először rendezni kell.A magánszemély tulajdonosokat megillető, a vállalkozásbólkivont jövedelem után akkor kell személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.