Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az Szt. 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírások szerint kell eljárni. A magánszemély felé történő értékesítéshez a lízingbe adónak a lízingelt gépkocsit vissza kell vennie általában piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet a válaszából: […] ...csak maradványértéken történik a számlázás, akkor a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetet az ügyvezető – mint magánszemély – egyéb jövedelmének kell tekinteni, és ezen különbözet után az ügyvezetőt személyi jövedelemadó és 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdésében a tárgyi eszközök között külön kiemelésre került az épület mellett a telek és az egyéb építmény is. Nem véletlen ez a megkülönbözetés, mivel az ott felsorolt tárgyi eszközök rendeltetése más-más, ezért a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ingatlannal kapcsolatosan a kft.-nél felmerülő költségeket (értékcsökkenési leírás, karbantartás, közüzemi díjak) a magánszemély helyett fizetett összegnek, a magánszemély részére térítés nélkül juttatott szolgáltatásnak kell tekinteni, ami az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján,amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nemmagánszemély tulajdonos (a cég) elidegeníti, illetve annak a hónapnak az utolsónapján, amelyben a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést csak a márlétező épületre lehet kötni, az üzletek megépítésére nem. Ha ennek ellenére atársaság megépítette a magánszemély helyett az üzleteket magában foglalóépületet, akkor azt át kell adnia jogos tulajdonosának (építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...felüliértékcsökkenést is elszámolni. A társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben -főszabályként – nem mutathatja ki, mert a magánszemélyt megillető eszmei hányadokatnem szerezte meg, és azok tulajdonjogához a jövőben sem juthat hozzá. Felvehetiazonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.