Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés:

Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...üzletrész az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja értelmében értékpapírnak minősül, rt.-be történő apportba adása esetén pedig a magánszemélynek értékpapír formájában keletkezhet bevétele, amelyre az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése irányadó. Eszerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozói részvény ingyenes, illetve kedvezményes megszerzése az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél adókötelezettséget. A dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén az Szja-tv. 77/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...összege növeli a kiva adóalapját.A válasznál utalni kell arra – tekintettel a kft.-nek az Art.-ből következő felelősségére –, ha a magánszemély tag részére a visszavásárolt üzletrészeket térítés nélkül adja át a kft., akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...mint a névérték, és a visszavásárlás természetes személytől történt, akkor a visszavásárláskor a kft.-nek meg kellett állapítania a magánszemély személyi­jövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettségét, és csak annak a levonása után kifizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...a rövid válasz az, hogy nem jól gondolja!Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek az Szja-tv. szerint elismert költségekkel, igazolás nélkül elismert költségekkel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a bruttó összeget terhelő levonásokat és a nettó összeget.Az Szja-tv. 66. §-a alapján egyértelmű, hogy az osztalékelőleg a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalék terhére történik.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...értéket (22 800 E Ft-ot): T 413 – K 4142 [az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján].Megjegyzés: a kft.-nek – ha magánszemélytől történt a visszavásárlás – a visszavásárlási érték kifizetése előtt meg kellett állapítania, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
1
2
3