Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...elengedése útján történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.A másik módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...adóalapjába beszámít, így az után az egyszerűsített vállalkozásiadót meg kell fizetni (a kft.-t terhelő adófizetési kötelezettség).A magánszemély tulajdonosoknál a törzstőke leszállításakoraz őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján – az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni (T 413 – K 414).Az üzletrészek magánszemélytől történő visszavásárlása esetén figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 67. §-ának (1), (2) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.