Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...szerv számára megszavaz, és amely a meglévő eredménytartalékból kifizethető;– a kérdés alapján úgy tűnik, hogy ez a tulajdonos magánszemély, és így a kifizethető osztalékot személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó (az adófizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályi előírás nincs, törvényi háttérnek tekinthetjük a Munka Törvénykönyvét (az osztalék is, a munkabér is a magánszemély jövedelme).Az is nyilvánvaló a számviteli előírások alapján, ha a társaság jegyzett tőkéje a Cégbíróságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, mihez kapcsolódik az adóköteles rész. Feltételezzük, hogy a kft. tulajdonosa(i) magánszemély(ek) volt(ak), a részükre kiadásra kerülő vagyon több volt, mint a saját tőke (a tulajdonosok által befektetett összege), amely többletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...való eltérésnél a különbözet úgy kezelendő, mint az eszközök értékesítésekor realizálódó jövedelem, amely összeg után a magánszemély kisadózónak adóznia kell!)Az Evectv. 21. §-a szerint az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...követően).A végelszámolás alatt álló társaság az Szja-tv. szempontjából kifizetőnek minősül, ezért meg kell állapítania a magánszemély tulajdonosnak az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalkozásból kivont jövedelme személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsön miatti kötelezettséget: T 4792 – K 364, továbbá– a pótbefizetés elfogadott összegét: T 454 – K 414.Indoklása: Ha a magánszemély a tagi kölcsön miatti követelését – az értékesítés szabályai szerint – pótbefizetésként a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, mint nem munkavállaló által szerzett egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...és a lakóhelyközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forintot nem meghaladó értékben ad a magánszemélynek. A 15 forint/kilométer összeget meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...elengedése útján történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.A másik módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
1
2
3