Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...Az üzletrészt csak az üzletrész tulajdonosa (a harmadik személy) értékesítheti, a kft. egyetértése mellett. Feltételezhetően a vevő is magánszemély volt.A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...meg, értelmetlen külön osztalékról dönteni (ilyen jogcímen csak korábbi években jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék lehet).Magánszemély tulajdonosok esetében a vállalkozásból kivont jövedelem adózási előírásait kell alkalmazni.Mivel a kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] ...és feltételekkel értékesítheti, mint bármelyik eszközét. Természetesen tekintettel kell lennie a kft.-nek arra – különösen a magánszemély tulajdonos felé történő értékesítéskor –, hogy az apportként kapott ingatlant is csak piaci értéken értékesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...igazoló bankbizonylat. (Nyilvánvalóan, a törvényi szabályozás abból indul ki, hogy a tulajdonos és a kft. ügyvezetője nem azonos magánszemély, a tulajdonosi funkciótól az ügyvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...is) asaját tőke elemeivel szemben adja át és könyveli az átadás időpontjával.A kérdésből nem derül ki, hogy a kiválással kilépő tagmagánszemély vagy gazdasági társaság.Ha magánszemély, akkor az Szja-tv. 77/A. §-a (2)bekezdésének c) pontja szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a magánszemély tulajdonosadózott eredményéből az általa létrehozott társaságnak átadott eszközöket,pénzeszközöket a kft. nem helyezhette a tőketartalékba. Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.