Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...szintén e meghatározás szerinti személygépkocsik esetében kell alkalmazni. Ennek megfelelően hivatali, üzleti utazás többek között a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük a "B" társaság üzletrészének visszavásárlása, részbeni visszavásárlása, ha lenne szabad eredménytartalék, akkor az is, a magánszemély tulajdonos gazdasági érdekeit sértené!)A vagyonfelosztási javaslatba – a követelésértékesítés következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a felújított ingatlan alapterülete, légköbméter-térfogata nem változott, az ingatlan hasznosíthatóságának lehetősége nem bővült. A magánszemély tulajdonában lévő ingatlan – feltételezhetően – a felújítás időszakában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...azSzja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján nem kell a jövedelemszámításánál figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemélyköltségtérítés címén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhelyközött közforgalmi úton mért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...a cég székhelye nem Budapesten van, hanem például ott,ahol a magánszemély állandó lakóhelye, akkor a saját, főállású munkaviszonybanálló, vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Cégautóadó, magáncélú használat kizárásával

Kérdés: Kell-e a cégautóadót fizetnie annak a társaságnak, amely szabályzatában nem engedi meg a magáncélú használatot, de amennyiben ez mégis bekövetkezik, befizetteti a magánszeméllyel a pénztárba az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti térítést. A megtett kilométerekről gépkocsinként útnyilvántartást vezetnek. Lényeges-e ebben az esetben a tárolási hely? Mi történik abban az esetben, ha fenti körülmények fennállása mellett, a társaság székhelye az egyik magánszemély, a személyesen közreműködésre kötelezett tag lakásán van?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesség tehát a tiltó rendelkezésés a menetlevelek együttes megléte esetén áll fenn.Nem kell fizetni a cégautóadót, ha a magánszemély amagánhasználatot megtéríti, feltéve hogy e térítés legalább a magáncélúhasználat során futott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nek munkáltatóként vagy kifizetőként akkorkeletkezik levonási, bevallási, befizetési, adatszolgáltatási kötelezettsége,ha a magánszemélynek jutatott jövedelem belföldön adóköteles. A munkavállalókesetében ez akkor teljesül, ha belföldi illetőségűek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Ilyen esetben a számlázott értékből a magáncél érdekében felmerült hányadot – mint közvetített szolgáltatást – a magánszemély részére tovább kell számlázni, természetesen a fizetendő áfa felszámításával.A vállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott megosztási szabályok is.A személyi jellegű ráfordítás arányos módszer, illetve a komplex módszer alkalmazásakor a magánszemély vállalkozó, továbbá ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után személyi jellegű ráfordítás nem merült fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a másikra történik, vagyis ha nem minősül munkába járásnak. Az Szja-tv. 3. §-ának10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.