36 cikk rendezése:
21. cikk / 36 Felnőttoktatás támogatása alapítványnál
Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?
22. cikk / 36 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
23. cikk / 36 Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény
Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
24. cikk / 36 Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
25. cikk / 36 Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása
Kérdés: Ital-nagykereskedő cég vevőtalálkozóra hívja vevőit. Hogyan kell elszámolni a vevőtalálkozó szervezésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat? Felszolgált étel, ital, fellépő vendégművészek honoráriuma? A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközök – tv, mobiltelefon, egyéb műszaki cikkek – is sorsolás keretében átadásra kerülnek a résztvevőknek. Az ajándéksorsoláson átadott eszközök elszámolása hogy történik? Áfa-, szja-vonzatok ráfordításkénti elszámolása Tao-tv. alapján?
26. cikk / 36 Külföldi napidíj autóbusz-vezetőnek
Kérdés: Nemzetközi személyszállítást is végző társaság autóbusz-vezetője a külföldi kiküldetés esetén alkalmazhatja-e a 25 eurós – bizonylat nélkül – elszámolható költségelszámolást abban az esetben is, ha a társaság csak akkor vállalja a különjáratot, ha a megrendelő az autóbusz-vezető szállását biztosítja?
27. cikk / 36 Külföldi munkavégzés
Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?
28. cikk / 36 Alkalmazott nyelvtanulása külföldön
Kérdés: Kft. alkalmazottja külföldre utazik nyelvtanulás céljából. A nyelvtanulásról szóló számla elszámolható-e, ha igen, milyen feltételekkel? Az egészségbiztosítás felé igazolni kellett, hogy munkaviszonya legalább még 6 hónapig fennáll.
29. cikk / 36 Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása
Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
30. cikk / 36 Képzési költség szja-kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk különböző struktúrában konferenciákat, továbbképzéseket szervez. A Magyar Közbeszerzési Társaság keretében úgynevezett közbeszerzésireferens-képzés is folyik, mely rövidesen az OKJ-be is bekerül. Az előfizetők, tagok a fizetett díjért rendszeresen szakmai kiadványokat is kapnak. A regisztrálás a jogi személyek részéről történik, és rendszeresen ugyanazon személyek vesznek részt, adott esetben vizsgáznak is az oktatásokon. Felmerülhet-e a résztvevők szja-kötelezettsége?