12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Felújítás vagy beruházás?
Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
2. cikk / 12 Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje
Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
3. cikk / 12 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
4. cikk / 12 Eladásra épített lakás átminősítése
Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
5. cikk / 12 Lízing vagy bérlet
Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
6. cikk / 12 Mikrogazdálkodói beszámoló, értékcsökkenés
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló készítése esetén a 8. § (5) bekezdése szerint – ha jól értelmezem – a Tao-tv.-ben előírt értékcsökkenési leírási kulcsokat kell használni. A 14. § (2) bekezdése szerint a már állományban lévő eszközök értékcsökkenését az állományba vételkori számviteli törvényi szabályok szerint kell elszámolni. Tehát a 2013. 01. 01. előtt állományba vett eszközökre a korábban meghatározott kulcsokat kell alkalmazni, az nem módosítható? Az új előírás szerint az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem térhet el, a 2013. 01. 01. előtt állományba vetteknél viszont eltérhet?
7. cikk / 12 Előhasi üsző tenyészállattá minősítése
Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
8. cikk / 12 Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor
Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
9. cikk / 12 Tehéntartás szaporulatának elszámolása
Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
10. cikk / 12 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?