8 talált cikk a szamviteli , követelmény , szolgáltatás , számvitel , számla , költség , bevétel , értékesítés , szerző , megbízás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?