Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...állnak fenn.A reklámközzététel megrendelőjének adókötelezettsége kapcsán fontos összefüggés, hogy azt az Rtv. a reklámközzététel megrendeléséhez köti (ami nem feltétlenül azonos a szerződéskötés napjával). Az azonban egyértelmű, hogy amennyiben az Rtv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...alapján csökkenthető az adózás előtti eredmény a kapott támogatássalcsökkentett K+F közvetlen költséggel, feltéve hogy – megrendelésre végzett K+Ftevékenység esetén – a szolgáltatásnyújtást sem közvetlenül, sem közvetve nemegy másik adóalany, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Távközlési szolgáltatás áfájának levonhatósága

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaznia.Az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatást saját nevében, de más javára (azaz más megrendelése, megbízása alapján) rendel meg harmadik személytől, akkor ugyanannak a szolgáltatásnak nemcsak az igénybevevője, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni (áfaköteles).c) Ha az önkormányzattól – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, vagyis ez a pénz a támogatott közhasznú társaság által nyújtott szolgáltatások, értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.