Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, a korlátolt felelősségű egyéni cégnem jogutódja az egyéni vállalkozásnak.Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása megszűnésévelegyidejűleg egyéni céget alapít. Az egyéni cégbe (mint általában a gazdaságitársaságba) csak eszközök (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján, ha a pénzügyi lízing a futamidő lejárta előtt megszűnik, akkor a lízingbeadó a megszűnés időpontjával helyesbítő számlát köteles kiállítani, amelynek tartalmaznia kell az Áfa-tv. 45. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...általában rövidebb, mint a lízingelt eszköz hasznos élettartama, a 448. számlán kimutatott, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség megszűnése után a lízingbe vett eszköznek a 12-14. számlacsoportban kimutatott nettó értéke nullánál nagyobb, azaz a lízingbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.