Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...adóját a magánszemély tulajdonosnak a kft.-n keresztül kell megfizetnie.A válasz következő része arról szól, hogy a tulajdonost, mint mezőgazdasági őstermelőt, milyen adózási előírások terhelik.Ahhoz, hogy a kft. tulajdonosa a jövőben mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kellene elszámolni. Az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése, továbbá (3) bekezdésének b) pontja értelmében a terület­alapú mezőgazdasági támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni (mint költségek, ráfordítások ellentételezése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés:

A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Részlet a válaszából: […] ...el 6165-ös válaszunkat is!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-a alapján a mezőgazdasági őstermelő az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon határozhatja meg. A 39/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Családi gazdaságból kilépő családtag

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...megkapott bevétel,illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része a tárgyévi őstermelőibevételének, illetve kiadásának.Ha a mezőgazdasági őstermelőnek ezen tevékenységéből elértbevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] ...december 15.) bizottságirendeletet (de minimis rendelet) – többek között – nem alkalmazhatja aSzerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődlegestermelésével foglalkozó vállalkozás. A Szerződés I. mellékletében felsoroltmezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Családi gazdálkodás, közös őstermelés

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozás érdekében felmerültköltségek között figyelembe veheti az őstermelői bevételek közé beírtértékeket.Ha a mezőgazdasági családi gazdálkodó és a családigazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Intervenciós vételárat módosító tételek elszámolása

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.)FVM rendeletben nem szabályozták sem a szállításiköltség-korrekció, sem azegyszeri kitárolási díj felszámításának a lehetőségét. Így a felszámításjogszerűsége, indokoltsága, célja – az általunk ismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.