Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem helyes, a kérdés szerinti adók, járulékok nem maradhatnak az 541-en, mert nem munkabért fizettek.A hatályos előírás alapján a kérdés szerint fizetett biztosítási díjat nem lehet sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény, értékpapír piaci értékéből a magánszemélyt terhelő adókat (a munkabérként történő elszámolás esetén a személyi jövedelemadót és a járulékokat) nem lehet levonni, ezeket a juttatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, a kettőjük közöttijogviszony ebből már következik: munkaviszony. A munkaviszony keretébenmegszerzett bevételt terhelik a munkabérhez kapcsolódó – munkáltató általfizetendő – járulékok (társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet (mivel a mérnökök, a szakértők nem minősülnek egyéni vállalkozónak) az állományba nem tartozók kereseteként, azaz munkabérként kell elszámolni, még akkor is, ha számlát adnak. Igénybe vett szolgáltatások költségeként akkor mutathatók ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak a jogszabályban megállapított mértéket tekinti költségtérítésnek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételei adottak). Ez az eset tipikusan példázza azt a "szívességi" helyzetet, amelyben a munkáltató a munkabéren felül, egyéb juttatásokkal növeli meg a reálkeresetet, miközben ha közvetlenül bért fizetett volna, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavégzés időtartama meghaladja a 183 napot, akkor az ezért kapott térítés Magyarországon adóztatható.Ha a magánszemélyek munkabérét magyar társaság fizeti, úgy a (2) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül (hiszen a fizetést magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.