Adómentes napidíj, adómentes üzemanyag-megtakarítás

Kérdés: Fuvarozó kft. munkaviszonyban lévő tehergépkocsi-vezetőinek adómentes napidíjat és adómentes (100.000 Ft) üzemanyag-megtakarítást fizet ki. A munkabérről bérjegyzék készül, és átutalásra kerül az adott hónap 10-éig. Az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a dolgozó bérjegyzékén, így a 08 bevallásba sem kerül bele. Az ok, hogy a napidíjról és az üzemanyag-megtakarításról később a hónap közepe felé kapnak információt. Helyesen jár-e el a cég, ha az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a 08 bevallásban, és később utalják a dolgozónak, mint a munkabért? Valamint milyen számviteli bizonylatra van szükség a kifizetéséhez? A cég természetesen számolja, vezeti az adómentes külföldi napidíj kiszámításának alapját és az üzemanyag-megtakarítás alapjául szolgáló mindenfajta számítást, a jogszabályoknak megfelelően, helyesen. A könyvelés csak egy Excel-táblát kap a kifizetett fent említett juttatásokról havonta, név szerinti forintösszeggel, és erről az Excel-tábláról kerül lekönyvelésre és utalva a bankból. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint nem helyes a kérdésben leírt eljárás. A külföldi és a belföldi napidíjnak minden esetben szerepelnie kell a bérszámfejtésben, hiszen ezek a bevételek nem adómentesek, hanem olyan bevételek, amelyekből levonható legfeljebb az Szja-tv. 3. számú melléklet II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...K 381, 384;= a munkáltató (a kifizető) által fizetendő szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8.Egyéb természetbeni munkabérekA KSH munkaügyi statisztika idesorolja a ruházati költségtérítést, amelybe a munka- és védőruha nem tartozik bele, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] Válaszok a kérdések sorrendjében.Az Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozástól lényegében függetlenül lehet adózási szempontból – az egyezményi szabályokra figyelemmel – a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel napidíjat fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Németországban végzett tevékenység

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar kft.-nek a Németországban végzett építőipari (és egyéb) tevékenységének a bevételeit és költségeit, ráfordításait is a magyar számviteli törvény előírásai szerint kell könyvelnie, elszámolnia, bizonylatolnia, és a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása során a vonatkozó törvénybenelőírtak szerint kell eljárni. Néhány példa erre: az euróban meghatározott bruttó munkabértaz Szt. szerint a hó utolsó napján érvényes – választott – forintárfolyammalkell forintra átszámítani, az Szja-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(XII.27.) Korm. rendelet, továbbá az Szja-tv. 27-28. §-ai alapján lehetmeghatározni. Ez pedig csak jellemzően utólag lehetséges. (A munkabért is csakutólag lehet elszámolni, legfeljebb előleg adható arra!)Amikor a kiküldött hazaérkezett, akkor a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.