Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...nem "jogosultak" munkaviszonyban vannak, a magánszemélyre jutó ruhajuttatás bérleti díját ugyanúgy kell adóztatni, mint a munkabért: a kft. szociális hozzájárulási adót, a magánszemély bérjárulékot és személyi jövedelemadót fizet, a bérleti díjat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] 1. A külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése:Tekintettel arra, hogy a külföldi foglalkoztatónak nincs magyar adószáma, így esetében a Tbj-tv. 87. §-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ennek értelmében, ha a külföldi vállalkozás a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] A külföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj teljes összege munkaviszonyból származó bevételnek minősül. A napidíj 30 százaléka, de legfeljebb naponta elszámolható 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Az átalányban megállapított jövedelemre is van egy adómentes határ, amely az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese, amely 2022-ben 2400 000 forint. Ez a szabály a bevételre átszámolva azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény, értékpapír piaci értékéből a magánszemélyt terhelő adókat (a munkabérként történő elszámolás esetén a személyi jövedelemadót és a járulékokat) nem lehet levonni, ezeket a juttatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...K 381, 384;= a munkáltató (a kifizető) által fizetendő szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8.Egyéb természetbeni munkabérekA KSH munkaügyi statisztika idesorolja a ruházati költségtérítést, amelybe a munka- és védőruha nem tartozik bele, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...az sem lehet több, erről a munkavállalóknak kell nyilatkozniuk). A korábban béren kívüli juttatásként adható egyéb összegek legfeljebb munkabér formájában adhatók.A katás kft.-nél a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat az Szja-tv. 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért a kérdés szerinti készpénzjuttatás ezzel nem azonosítható.Bérköltségként pedig azért nem számolható el, mert nem felel meg a munkabérrel szembeni követelményeknek. A kérdés szerinti szabályzatban legfeljebb a végzett munkával arányos mértéke szabályozható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

EU-s projektben külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?
Részlet a válaszából: […] ...és a német adóügyi illetőségüket a projekt tartama alatt ismegtartották. A német illetőségű magánszemélyek részére vagy munkabért fizetnek(határozott idejű munkaszerződés alapján), vagy részükre megbízási díjatjuttatnak (önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben) meghatározott módon a munkavállalónak amunkáltatója részére meg kell térítenie.Az Mt 161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak csakjogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapjánvan helye;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
2