Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...(kamat formájában) vagy a cég a már említett módon.A Munka Törvénykönyvének jelenlegi előírásai között nem szerepel a későbbi munkabérfizetés terhére előleg (munkabérelőleg) fizetésének a lehetősége. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése ugyan megemlíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény, értékpapír piaci értékéből a magánszemélyt terhelő adókat (a munkabérként történő elszámolás esetén a személyi jövedelemadót és a járulékokat) nem lehet levonni, ezeket a juttatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...K 381, 384;= a munkáltató (a kifizető) által fizetendő szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8.Egyéb természetbeni munkabérekA KSH munkaügyi statisztika idesorolja a ruházati költségtérítést, amelybe a munka- és védőruha nem tartozik bele, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-ben) nem kaphat, erről a tulajdonos nem dönthet. Ha nyereséges a magyar cég, a tulajdonos dönthet arról, hogy az ügyvezetőnek – munkabérnek minősülő – prémiumot, jutalmat ad, az ahhoz kapcsolódó közterhek megfizetésével. A feladatait díjmentesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.