Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a kockázati biztosítások körében gyakran elő­fordul, hogy a munkáltató nem egy személyre, hanem egy csoportra, gyakran az összes munkavállalóra vonatkozóan köt többek között életbiztosítást. Mind az egyéni, mind a csoportos biztosítás esetében a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések554. Jóléti és kulturális költségek559. Egyéb személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adott évben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, az éves keretösszeget meghaladó része pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, míg az éves keretösszeget meghaladó része az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forint. E kedvezmény vonatkozik a munkavállaló mellett a szakmunkástanulóra (szakképző iskolai tanulóra) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.