Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak csak egy része képezi-e a személyi jövedelemadó alapját. Az így megállapított adóalap után, ha az üdülési csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett díj (amelynek forrása a nagykövetség költségvetése) nem tekinthető úgy, mintha az "Y" Kft. által külszolgálatra küldött munkavállalók kifizetésének alapja volna – hiszen a magánszemély nem a nagykövetségtől, hanem "Y" Kft.-től jut bevételhez -, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.