Üzletág vételének elszámolása

Kérdés:

A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5864-es választ is!Elöljáróban a kérdéshez kapcsolódóan annyit, a gazdasági eseményeket nem akkor kell rögzíteni, amikor akarjuk, amikor szeretnénk, hanem akkor, amikor azok megtörténtek.Először tisztázni kell, hogy mit értünk üzletágon? Nyilvánvalóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Saját gépkocsi használata

Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, a munkavállalóval kötöttmunkaszerződésben kell elsődlegesen rögzíteni, hogy hol van a munkahelye,továbbá a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen is kötelesvagy nem köteles munkát végezni. A munkahelytől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Ki nem fizetett bér elszámolása

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...járt el, amikorszámfejtette a munkaszerződés szerint járó munkabért, illetve a végkielégítést.Az Mt. rendelkezései szerint:– a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár;– a munkavállaló részére járó munkabért – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgáló a kérdésben leírtak megismerésekor azt nemhagyhatja szó nélkül. Az Szt. 29. §-ának előírásai alapján a munkavállalóknak,tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni. Nyilvánvalóanaz elszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
2
3