Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...alapján – az előbbiekből következően – az "A" cégnek kell elektronikus úton havonta bevallást tennie saját nevében az általa a munkavállaló részére kifizetett munkabérről és annak járulékairól. A könyvelés és a bevallás alapadatainak egyezősége érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkába járás esetén nem kell önálló tevékenységből származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyhez a munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítése során jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, míg az éves keretösszeget meghaladó része az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek mérlegelésekor meghatározó, hogy a kiadás olyan eszközzel, olyanfoglalkoztatottal, vagy olyan okból merül fel, amely eszközt, munkavállalót,tevékenységet az egyéni cég átvette, végzi. Ha ez fennáll, akkor a ráfordításelismert költségnek tekinthető, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...a leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az üdülési szolgáltatást az üdülőt üzemeltető üdülési csekk ellenében biztosítja munkavállalói részére azzal, hogy az üdülési szolgáltatás költségeinek az üdülési csekkre jutó hányadát, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.