Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy az a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...alatt kell visszafizetni (vonják le a munkabérből), vagy annak összege meghaladja a minimálbér ötszörösét, akkor vagy kamatot fizet a munkavállaló, vagy a cégnek kell kamatkedvezményből származó jövedelmet számolnia, és a már említettek szerinti adókat megfizetnie.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy ez a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;b) az Szja-tv. rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...korrekciókkal csökkenteni lehet.A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti, havonta maximum 100 ezer forintösszegben– a pályakezdő munkavállalók után (a foglalkoztatás első két évében);– a tartósan álláskereső személyek után (a foglalkoztatás első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni.Az Szht. 5. §-ának d) pontja szerint a szakképzési hozzájárulás teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és az Mt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-a alapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni (pl. a 3613. számlán). Így a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban (T 3613 – K 381), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megfizetett – fenti – egyéb juttatás a KSH szerint egyéb munkajövedelemnek minősül. Az egyéb munkajövedelmet a munkavállalót terhelő járulékokkal, személyi jövedelemadóval együtt kell számításba venni, bruttósítani. A bruttósított összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...foglalóval,– a 368. számlánál kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott engedmény miatti követelésekre,– a 463-464. számlákat a munkavállalóktól levont járulékkal,– a 479. számlát az utólag adott engedmény miatti kötelezettséggel, a kapott foglalóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
1
2
3