Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény hatálya alá tartozónál könyvelni.Ha a korábban lízingelt eszköz kijelölt tulajdonosa magánszemély (pl. a társaság munkavállalója), aki a maradványértéket a volt lízingbe adó felé megfizette, de a maradványérték kevesebb, mint ezen eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...jutalmat, azok járulékát.A statisztikai előírások szerint:-prémium az előre írásban meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállalók részére fizetett meghatározott összeg;-jutalom az egyéni teljesítményhez kötődően, az elvégzett munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Korábbi évekre vonatkozó jutalom 2021-ben történő jóváhagyása

Kérdés: A kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője részére 2021-ben a társaság tulajdonosa 2 havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyott jóvá és fizetett ki. A 2021. évben jóváhagyott és kifizetett jutalom a 2019. évi üzleti év gazdálkodására tekintettel került megállapításra, jóval a 2019. évi üzleti év beszámolójának elfogadását követően. Melyik üzleti évben kell elszámolni költségként a jutalom és a munkáltatói cégterhek összegét? A 2021. üzleti évben kell elszámolni, esetleg elhatárolással 2020. évre? Illetve, ha jelentős összegűnek minősülnek a felmerült költségek, a 2019. üzleti év beszámolóját kell korrigálni a 2020. évről beadott beszámolóban a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások oszlopban?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető részére jóváhagyott és kifizetett jutalmat a 2021. üzleti évben kell munkabérként a költségek között elszámolni, a munkavállalót terhelő terheit is 2021-ben kell levonni, bevallani, és természetesen a munkáltatót terhelő terheit is a 2021. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást: T 564 – K 4742, továbbá– a bérköltséget terhelő levonásokat, a személyi jövedelemadót: T 4711 – K 462, a munkavállalóktól levont járulékokat: T 4711 – K 463-1, a nettó bérköltség kifizetését, átutalását: T 4711 – K 381, 384.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell, hogy alkalmazza.Példaként tételezzük fel, hogy a munkavállaló külföldi kiküldetésére USA-dollárt kér, napi 75 USD-t, az elszámolási (a kifizetéskori) MNB-árfolyamok: 320 Ft/euró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...T 3514 – K 934Vállalkozási tevékenységet végző társaság esetén:A vállalkozási szférában általános gyakorlat az, hogy a munkavállalónak nyújtott kölcsönök általában rövid lejáratúak, és jellemzően kamatmentesek, a társaság vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...foglalóval,– a 368. számlánál kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott engedmény miatti követelésekre,– a 463-464. számlákat a munkavállalóktól levont járulékkal,– a 479. számlát az utólag adott engedmény miatti kötelezettséggel, a kapott foglalóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök az ebbe a körbe tartozó eszközök és pluszként jellemzően pénzeszközök;– a mérlegben kimutatott egyéb kötelezettségek (a munkavállalókkal, az adóhatósággal, jótállással, iratmegőrzéssel kapcsolatosan), hozzárendelt eszközök jellemzően pénzeszközök;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Támogatás elhatárolása

Kérdés: Társaságunk a munkavállalók és vezetők készségeinek fejlesztése érdekében támogatást nyert el. A támogatás keretében megtérítik – többek között – a részt vevő munkavállalók munkabérét és a 27%-os szociális hozzájárulási adót. Erre vonatkozóan az elszámolás megtörtént, a támogatást nyújtó elfogadta, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik 2014-re. Előfordulhat, hogy a mérlegkészítés időpontjáig nem teljesül. Ez esetben a költségek ellentételezésére járó támogatás könyvelhető-e 2013-ban egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem könyvelhető!Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
1
2
3