Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemhez jut(nak) a belépőjegy piaci értéke összegében.A kérdésben leírtakból az következik, hogy nyertesek nemcsak a társaság munkavállalói lehetnek, hanem bárki. Így a belépőjegy-juttatás az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...akkor lehet kimutatni, ha a munkaszerződésben azt mint a rendszeres munkavégzés ellenértékét rögzítik, és munkabérként fizetik ki. (A munkavállaló dönti el, hogy a munkabérét mire költi el!)A kérdésből az következik, hogy a biztosítási díjat a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás időpontjában érvényes árfolyamon, amikor annak szabad felhasználására a munkavállaló jogosultsága megnyílik. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató és a munkavállaló között opciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkába járás esetén nem kell önálló tevékenységből származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyhez a munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítése során jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő előzetesen felszámított áfát teljes összegében levonásba helyezik, mivel nagy valószínűséggel az internetet a társaság munkavállalói is használják úgy, hogy ez a használat nem kapcsolódik a munkaköri feladatai ellátásához.A parkolási és internetdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, míg az éves keretösszeget meghaladó része az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Ingyenes használatba adás

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell, mert az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, mivel a használatba vevők a kft. munkavállalói (Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek nemszámító költség személyi jövedelemadó szempontjából. Ha a budapesti telephelyena székhelyet kell érteni, akkor a munkavállalónak ellenérték nélkül biztosítottlakhatás lehetőségének megteremtése adókötelezettséget keletkeztet.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, továbbá munkavállalónak adott természetbeni juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot minden esetben meg kell fizetni. A közterhekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által a munkavállalónak, munkaviszonyára tekintettel adott adóköteles természetbeni juttatás után munkaadói járulékot, minden más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.