Bérlet a munkába járáshoz

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolja a bérleteket vagy a jegyeket, és azokat a dolgozóknak adja(pl. ahogy az a nagyobb cégeknél történik, amikor az összes munkavállalóbérletét egy tételben veszik meg). Ekkor a magánszemély a személyszállításiszolgáltatásra jogosító bérlet vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Éves prémium, jutalom elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshozkiadott Útmutató szerint: a prémium az előre meghatározott feladatokteljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. Ebbőlviszont az következik, hogy az előre meghatározott feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(például tanulmányúton vesz részt). A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától.A külföldi kiküldetés minden esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jövedelemmaximum határig) és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 1,5 százalék (2003-ban 1 százalék) munkavállalói járulékot is meg kell fizetnie. A cégnek az átvállalásig befizetett ezen összeg (biztosítás) átadása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...után) a személyi jövedelemadót meg kell fizetnie, adatot kell az Art.-ben előírt jövedelmekről szolgáltatnia az adóhatóságnak, a munkavállalók adóbevallását el kell készítenie, ha a feltételei fennállnak és a munkavállalók ezt igénylik.Az nem világos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...(persze csak a jogszabályban előírt mértékig).A társaság a 110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...részére történő átadásakor annak értékét – a számviteli előírások szerint – még nem lehet költségként elszámolni, azt a munkavállalókkal szembeni követelések, illetve az egyéb követelések között kell – elszámolási kötelezettséggel az elszámolás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...vennie a magánszemélynek az e pont alapján kapott összeget, ha az e rendelkezésben előírt feltételek teljesülnek.Így a munkáltató a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit teljes egészében is megtérítheti, azonban a munkába járással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
4
5