Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímen és bármely formában mástól megszerzettvagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen azutalvány. A munkavállalóknak adott utalványok névértékének megfelelő jövedelem,mint nem önálló tevékenységből származó jövedelem összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási szerződést a munkáltató és a munkavállalómódosíthatják úgy, hogy a munkáltató, azaz a szerződő fél helyébe amagánszemély lép, és ő vagy az általa megjelölt személy válik kedvezményezetté,vagyis a szolgáltatás jogosultjává. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...a 2006.szeptember 1-jével hatályba lépett előírások. A kérdésben leírtakbólkövetkezik, hogy a megajándékozott magánszemélyek nem munkavállalók, így akérdező cégre mint kifizetőre vonatkozó Szja-tv.-beli előírásokat kellalkalmazni.Ezen bevezető után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz való kötődésük erősítése érdekében, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...ezen járulékalapot képező jövedelem után 31 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli. A munkavállaló (foglalkoztatott) a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.