Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...a felmerült költségek levonása után fennmaradó összeg lesz a napidíj. és ez az "adómentes és adóköteles" rész együtt képezi a munkavállaló külföldi kiküldetésből származó bevételét. Az elszámolás során először azt kell meghatározni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy az a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy ez a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...nem változott, formailag igen.2016. 01. 01-től a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről. Mivel a kérdésben foglaltak sokakat érintenek, részletesen bemutatjuk a Korm. rendeletben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megfizetett – fenti – egyéb juttatás a KSH szerint egyéb munkajövedelemnek minősül. Az egyéb munkajövedelmet a munkavállalót terhelő járulékokkal, személyi jövedelemadóval együtt kell számításba venni, bruttósítani. A bruttósított összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...22.) Korm. rendelet szerinti napi 15 euró­nak megfelelő forintösszeg.Például a kérdésben említett magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója Ausztriában az adóévben 200 napot tölt majd kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a külföldi államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Albérlet vidéki munkavállalóknak

Kérdés: Cégünk albérletet biztosít vidéki munkavállalóinak. A cég a bérleti díjas számlákat saját nevére kapja a bérbeadóktól, és közvetlenül fizeti ki. Keletkezik-e a magánszemélynek ezzel jövedelme, vagy a cégnek járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplő esetben a cég munkavállalói munkavégzése hivatali, üzleti utazásként, kiküldetés keretében valósul meg, az albérlet biztosításával a magánszemélyeknél jövedelem nem keletkezik, és a cégnek nincs járulékfizetési kötelezettsége. Az Szja-tv. 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos munkavégzése helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti amunkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartamalatt is a munkáltató irányítása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat a munkáltató általelrendelt, külföldön történő munkavégzés.Ha a társaság munkavállalóját külföldre küldi, akkor aztírásban kell elrendelnie a kiküldetés céljának, időtartamának, az igénybevehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(például tanulmányúton vesz részt). A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától.A külföldi kiküldetés minden esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
2