Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a magánszemély adóköteles jövedelme, aminek adózását a felek közötti jogviszony határozza meg; ha nincs kapcsolat (nem tag, nem munkavállaló) a magánszemély és a kft. között, akkor a kapott juttatás egyéb jövedelem, mely után a magánszemélynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...lakásigényt, az adómentes értékhatárt, hanem azt is – mint az adómentesség feltételét -, hogy a kft. a kölcsönt a munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtotta. [Ha az utóbbi nem dokumentált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cég helyesen jár el, amikor a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat, a számla értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(például tanulmányúton vesz részt). A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától.A külföldi kiküldetés minden esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.