Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések554. Jóléti és kulturális költségek559. Egyéb személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...előtt azonban tekintsük át a változásokat.A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a cégeket, amelyek munkavállalóik részére béren kívüli juttatásokat, illetve egyes meghatározott juttatásokat biztosítottak, számolgatásokra kényszeríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adott évben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, az éves keretösszeget meghaladó része pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szólóutalvány.Csekély értékű ajándékot adhat:– a munkáltató a munkavállalójának, a vele közösháztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közelihozzátartozójának;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat adómentesenétkezési juttatást, ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Nyugdíjas kft.-tag (eva)

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti nyilvántartást alkalmazó társasvállalkozást, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az evásidőszak alatt nem terheli a cégautóadóval, valamint az osztalék utáni személyijövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.