Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásra nem kötelezettek.Az előbbiek szerinti szociális hozzájárulási adó alapját csökkentő tételek:Pályakezdő munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében:A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...csak a 2.11. pont szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás szabályai alkalmazhatók, ha azt a munkáltató a 9.7.2. pontnak megfelelő munkavállaló részére biztosítja.Az egyes részkérdésekre válaszaink a következők:1. A kérdésben szereplő esetre, az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: feltételezzük, hogy a munkáltatói kölcsön kamatát az Szja-tv. 72. §-ában foglaltak figyelembevételével, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegében állapították meg.A kérdésben ingatlanvásárlási támogatásra utalnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.A társadalombiztosítási jog alkalmazásában minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. E minimálbér összege 2013. évben havi 98...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Megváltozott munkaképességű személy

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során kit tekinthetünk megváltozott munkaképességű személynek? A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget az 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a tartalmazza. A törvény 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja a megváltozott munkaképességű személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az ott közölt fogalom (ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg) a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során nem alkalmazható. Melyik ez a külön jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre a válasz az, hogy a külön jogszabály amegváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújthatóköltségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint (amely2009. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...ha a természetes személy atársadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvényszerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.Az előzőekben leírtak alapján a kifizetőnek a belföldimagánszemélyeknek juttatott pénzbeli versenydíj és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz való kötődésük erősítése érdekében, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...de az adóbevallást be kell nyújtania [Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja].Az egyesületnek munkáltatóként és kifizetőként a munkavállalók, más jövedelmet szerzők jövedelmét meg kell állapítania, abból a személyi jövedelemadót le kell vonnia, be kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Képzési költség elszámolása

Kérdés: Köthet-e egy kft. személyesen nem közreműködő tagjával tanulmányi szerződést (nappali tagozatos főiskolai képzésre)? Hogyan számolható el a tandíj? Milyen kikötéseket kell tartalmaznia a tanulmányi szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, amelyben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...már nem igényel.A Szöv-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint: a szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.