Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő adókötelezettségeket teljesíteni.A kérdés szerinti esetben a kölcsönt nyújtó volt tulajdonosok az "X" kft.-vel sem munkaviszonyban, sem tagsági viszonyban nincsenek, így a kapott kamat egyéb jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelem alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem volt munkaviszonyban. Így a kölcsön elengedése az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint nem minősíthető adómentes juttatásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként fizetett összegből a bevételnek nem számító összeghatárt meghaladó rész nem önálló tevékenységből, azaz munkaviszonyból származó, összevonandó, adóköteles jövedelemnek minősül. Ehhez kapcsolódva az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A 7. cikkely szerint: "Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót munkaadója ezen munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki, hogy ott ezen munkaadó részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...költségként ismeri el a törvény (vagyis nem növeli az adózás előtti eredményt) a segélyt, de csak akkor, ha azt az adózó a vele munkaviszonyban állónak, korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasnak [Tbj. 4. § f) pont)], az említettek özvegyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.