Munkásszálló számlái szerinti áfa levonhatósága

Kérdés: A külföldi tulajdonú kft. speciális tudású külföldi munkavállalókat hoz Magyarországra, akiknek ingyen munkásszállást biztosít. Magyar munkavállalókat a speciális tudásigény miatt nem tudnak felvenni. A külföldi munkavállalóknak más EU-s országban van az állandó lakhelyük. A munkásszállót üzemeltető számlát ad a kft.-nek. Levonható-e a számla áfatartalma? Értelmezésünk szerint az ingyenesség miatt nem lehetne levonni az áfát, de mivel a munkáltató helyzete szerint más lehetőség nincs e munkaerő biztosítására, ezért a vállalkozás érdekében felmerült költségről van szó, tehát levonható az áfa is.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészíteni. Tisztázni kell, hogy a kft. a speciális tudású külföldi munkavállalókat – mint a saját munkavállalóit – munkaviszonyban foglalkoztatja-e vagy nem. Ha a külföldi munkavállalók vállalkozóként számlázzák a tevékenységüket, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló tulajdonába került részvények vonatkozásában áll fenn a KSH szerint.Az Szja-tv. előírása alapján a munkavállalónál a munkaviszonya keretében kapott részvény, értékpapír piaci értéke, és az így megszerzett bevétele (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Fuvarozók németországi kötelező minimálbére

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott gazdasági ágazatokban – így a személy- és teherszállításban, szállítmányozásban és logisztikai ágazatban – munkaviszonyban foglalkoztat, köteles minden szolgáltatás megkezdése előtt az illetékes vámigazgatási hatóságnak egy német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Munkaerő-közvetítés külföldre

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)-(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönbeadó/kirendelő és a munkavállalók között – akölcsönzés/kirendelés céljából létesített – munkaviszony áll fenn. Ez azonban akérdéses esetben nem valósul meg, hiszen a felkutatott potenciálismunkavállalók nem a magyar céggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Külföldön szerzett jövedelem a különadónál

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége- a jövedelemszerzés helyétől függetlenül – összes bevételére kiterjed (teljeskörű adókötelezettség). Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetébenfő szabály szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Munkabér fizetése forintban külföldi részére

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet stb.-t EUR-ban meghatározni HUF helyett és EUR-ban kifizetni azt a részükre? Ha igen, milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget, illetve készpénzben fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok alkalmazása, így a forintban történőmegállapításának és kifizetésének kötelezettsége külföldi állampolgármunkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is irányadó akkor, ha amunkaviszonyra egyébként az Mt. hatálya kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.