10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
2. cikk / 10 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 10 Ügyvezetők felelősségbiztosítása
Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?
4. cikk / 10 Elismert költség
Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?
5. cikk / 10 Képzési költség fizetése nem munkavállalónak
Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?
6. cikk / 10 Képzési költségek adóztatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
7. cikk / 10 Utazási költség – természetbeni juttatás
Kérdés: Társaságunk társasházépítésre telket vásárolt egy, az USA-ban élő személytől. Az adásvétel feltétele volt, hogy társaságunk fedezi az eladó útiköltségét, ami a szerződés magyarországi aláírása miatt merült fel. Az útiköltségről a társaság nevére szóló számla lett kiállítva. Milyen formában számolható el ez a költség a társaságnál, költség vagy a beszerzési ár része, illetve milyen adókötelezettség kapcsolódik hozzá?
8. cikk / 10 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
9. cikk / 10 Ajándék CD
Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
10. cikk / 10 Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
