27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Több biztosítási jogviszony
Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
12. cikk / 27 Osztrák cég magyar munkavállalója
Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
13. cikk / 27 Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész
Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
14. cikk / 27 10 százalékos adókulcs
Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? - Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; - a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; - a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; - a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; - a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; - 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; - az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; - a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
15. cikk / 27 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
16. cikk / 27 Társas vállalkozó járulékterhei
Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
17. cikk / 27 Járulékfizetés a betéti társaságnál
Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
18. cikk / 27 Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
19. cikk / 27 Ki nem fizetett bér elszámolása
Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
20. cikk / 27 Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
