Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló tulajdonába került részvények vonatkozásában áll fenn a KSH szerint.Az Szja-tv. előírása alapján a munkavállalónál a munkaviszonya keretében kapott részvény, értékpapír piaci értéke, és az így megszerzett bevétele (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Közösen foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszából: […] ...és a bevallás alapadatainak az egyezősége "A" cégnél. (A válasz alapján tehát helyesen jártak el!)A több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén a munkavállalót azonban nemcsak az "A" cég foglalkoztatja, hanem a "B" cég is. A munkaszerződésben kell rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Több munkáltató általi foglalkoztatás

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések felmerülése logikusan következik abból, hogy a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt elsődlegesen szabályozó Mt. 195. §-a eléggé szűkszavúan fogalmazott. A kérdés szempontjából azonban van egy fontos kitétele: a munkaszerződésben kell rögzíteni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Költségtérítés bedolgozói jogviszonyban

Kérdés: Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...(munkabérre, munkadíjra, valamint a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésre) az Szja-tv. nem önálló tevékenységre (munkaviszonyra) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.A bedolgozói tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...valószínűsíthetően a munkáltató helytelenül tekintette a 440 Ft/nap összeget természetbeni juttatásnak, az valójában a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, amely adóköteles, abból adóelőleget kell vonni. Az előbbiekből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.