10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
2. cikk / 10 Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén
Kérdés:
Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?
3. cikk / 10 Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban
Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
4. cikk / 10 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Tekinthető-e munkahelyi étkeztetésnek, ha egy pékséget is üzemeltető vállalkozás a dolgozók egy meghatározott körének a saját pékségében előállított termékekből juttat napi 200 Ft önköltségi értéken? Mi legyen a minimális dokumentálása ennek? Juttathat-e a dolgozók egy másik körének ugyanilyen értékben a saját konyháról (ez másik telephely) melegétkeztetést, vagy egységesnek kell lennie? Hogyan történik a számviteli elszámolás?
5. cikk / 10 Étkezési utalvány
Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
6. cikk / 10 Adómentes étkezési hozzájárulás
Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
7. cikk / 10 Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás
Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
8. cikk / 10 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
9. cikk / 10 Értékpapír és étkezési utalvány juttatása
Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
10. cikk / 10 Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?