6 talált cikk a számla , biztosítás , bevallás , szerződés , magánszemély , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Evás ügyvéd az általános ügyvédi tevékenysége mellett választottbíróságon is végez tevékenységet. Jelenleg 75.23.110 Bíróság közigazgatása SZJ-számmal áfamentes, evás számlát állít ki. A bíróság szerint ez az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik, így erről nem kell számlát kiállítani, és csak megbízási díjként számolnák el, amit majd az év végi szja-bevallásban vall be a magánszemély. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?