8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Áfa teljesítési időpontja
Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?
2. cikk / 8 Közösségen belül vásárolt alkatrész áfája
Kérdés: Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?
3. cikk / 8 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
4. cikk / 8 Elkésett közösségi számlák
Kérdés: Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?
5. cikk / 8 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
6. cikk / 8 Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés
Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
7. cikk / 8 Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj
Kérdés: Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?
8. cikk / 8 Közösségen belüli beszerzés könyvelése
Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?
