Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tag nyilatkozik arról, hogy az adófizetési határt a tárgyévben már elérte, vagy várhatóan el fogja érni. Az írásbeli nyilatkozat alapján az esetleges bevallási kötelezettség csak a magánszemélyt terheli.A kérdésben nem írnak arról, hogy a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...számítani, és a '65 jelű áfabevalláson bevallani, majd megfizetni. Figyelemmel a közösségi szolgáltatás igénybevételére, összesítő nyilatkozatot ('A60. számú nyomtatványt) is be kell nyújtania.Mindez a fentiek alapján egy példával azt jelenti, hogy ha 100 egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói elszámolás alternatívája lehet abban az esetben például, ha az adóévi elszámolást a munkáltató nem vállalja.Bevallási nyilatkozatot a 2015. adóévről az a magánszemély tehet, akinek kizárólag munkáltatótól – egymás után, vagy egyszerre többtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...és az adóelőleget nem vonták le.Az Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint – jellemzően a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján – kell az adóelőleg alapját megállapítani, a 47. § (8) bekezdése szerint pedig megállapítani, bevallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti,hogy a kifizetőnek csak akkor kell az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályokszerint adóelőleget levonnia, ha azt a magánszemély nyilatkozattal kéri. Ha nemkéri, a kifizető adó­előleg levonására nem kötelezett kifizetőnek, míg amagánszemély adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetendő egészségbiztosítási járulékvárható éves összegét a kifizetőt terhelő eho megállapítása során – amagánszemély nyilatkozata alapján – indokolt számításba venni. Itt kell megjegyezni, ha a magánszemély az egészségügyihozzájárulást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszából: […] ...6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozószja-bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőigfizeti meg.Ha nyilatkozat hiányában vagy a magánszemély nyilatkozatamellett is a külön adózó jövedelmekből levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.